ANGYAL BÉLA: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936

Description

Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936

Dokumentumválogatás a csehszlovákiai magyarság 1936 előtti legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.

Dokumenty k dejinám Krajinskej kresťanskosocialistickej strany 1919–1936

Dielo podáva výber dokumentov najväčšej strany Maďarov v Československu spred r. 1936 a to Krajinskej kresťanskosocialistickej strany. Medzi dokumentmi sa nachádzajú archívne, rukopisné a v tlači publikované zdroje. Počet publikácií uverejnených v dobovej tlači (periodiká a materiály strán) je 57, kým z archívov a rukopisných prameňov pochádza 52 dokumentov.

Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. 534 p. (Fontes Historiae Hungarorum, 1.)

ISBN: 80-8062-195-0

 

TARTALOM – OBSAH

Előszó a sorozathoz (Varga Sándor)

Bevezető

A keresztényszocilaista Párt politikájának fordulópontjai

Dokumentumok

1919

1. Pozsony, 1919. január 3. Német nyelvű pozsonyi hírlap cikke, amelynek szerzője Ferdinand Billot, a Keresztényszocialista Párt első elnöke, aki bizalommal nyilatkozik a Pozsonyba bevonult cseh-szlovák csapatok rendteremtő tevékenységéről, a közbiztonság helyreállításáról, valamint az államhatalom és közigazgatás várhatóan demokratikus alapokon történő megszervezéséről.

2. Pozsony, 1919. február 21. Jegyzőkönyvi kivonat Pozsony város kinevezett képviselőtestületének közgyűléséről, amelynek egyedüli programpontja a csehszlovák legionáriusok által 1919. február 12-én tüntető tömegre leadott sortűz volt.

3. Komárom, 1919. május 17. A Komáromi Lapok hírlapi beszámolója Pozsony vármegye ideiglenes törvényhatósági bizottságának május 12-iki üléséről, amelyen a magyar képviselők külön nyiltakozatot tettek közzé a magyarság jogainak és a magyar állam területi épségének védelmében.

4. Pozsony, 1919. július 9. Tobler Jánosnak, a keresztényszocialista mozgalom központi főtitkárának levele a gróf Zichy uradalom intézőjéhez a nyolc órás munkaidő betartása ügyében.

5. Pozsony, 1919. augusztus 9. Tobler János központi titkár írása a Népakarat c. hetilapban a keresztényszocialista mozgalom országos szervezetté való átalakítása érdekében.

6. Komárom, 1919. augusztus 24. A Komáromi Hírlap tudósítása a kinevezett Komárom vármegyei törvényhatósági bizottság augusztus 21-iki alakuló közgyűléséről, amelyen a felszólalók a katonai diktatúra megszüntetését indítványozták.

7. Pozsony, 1919. október 25. Szlovákia Teljhatalmú Miniszteri Hivatalának bizalmas átirata a pozsonyi megyei hivatalhoz, amelyben a megyei és a Pozsony városi bizottság feloszlatását rendeli el, mivel az eredeti testületekben olyan emberek ülnek, akik a köztársaságot provizóriumnak tekintik. Az új bizottságokba „demokratikus szellemű, mérsékelt és megbízható embereket“ szükséges kinevezni, – szól tovább az utasítás.

8. Pozsony, 1919. november 1. A Népakarat c. hetilap tudósítása az október 26-án Vágújhelyen tartott, zászlószenteléssel egybekötött, első szlovák keresztényszocialista népgyűlésről, amelyen hatezer ember vett részt.

9. Pozsony, 1919. november 23. A Népakarat c. hetilap tudósítása Szlovenszkó magyar nyelvű papjainak november 19-én megtartott gyűléséről, amelyen a nagyszombati érseki helynökhöz címzett memurandumot fogadtak el, kifejtve azt, hogy el vannak szakítva főpásztoruktól, az esztergomi érsektől és január óta nem kapják meg járandóságaikat. Tiltakoznak az egyház autonóm jogaiba és az iskolai vallásoktatásba történő beavatkozás, valamint az egyházi vagyok elkobzása ellen.

10. Pozsony, 1919. december 7. A Népakarat c. hetilap tudósítása a november 23-án Kassán tartott keresztényszocialista nagygyűlésről, amelyen kimondták az Országos Keresztényszocialista Párt kassai szervezetének megalakulását. Ügyvezető igazgatóvá Wirth Gyula építészmérnököt, titkárrá pedi dr. Fleischmann Gyula tanárt választották.

11. Kassa, 1919. december 7. Abaúj-Torna megye és Kassa város zsupánjának heti helyzetjelentése a pozsonyi Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium részére, amelyben foglalkozik a keresztényszocialista párt kassai szervezetével is.

12. Budapest, 1919. december 15. Az elszakított felvidéki területek lakosságával foglalkozó ún. Tót Központi Iroda bizalmas levele Haller István vallás- és oktatásügyi miniszterhez a pozsonyi keresztényszocialistáknak küldött és a jövőben küldendő támogatási pénzösszeg ügyében.

13. Ungvár (Užhorod), 1919. Az ungvári keresztényszocialista pártszervezet által kiadott harminc oldalas füzet részletesen közli az Országos Keresztényszocialista Párt céljait és programját.

1920

14. Pozsony, 1920. január 11. A Népakarat c. hetilap politikai írása, amely a készülőben lévő helyhatósági és nemzetgyűlési képviselő választásokon való részvételre buzdítja a magyar lakosságot. A magyarság érdekeit leghatékonyabban egyetlen nagy párt tudná képviselni s ezt a szerepet a keresztélyszocialista párt tudná legeredményesebben betölteni – érvel a cikk szerzője.

15. Pozsony, 1920. január 18. A Népakarat c. hetilapnak a párszervezést elősegítő módszertani útmutatása a keresztényszocialista pártaktivisták részére. A cikk óvva int az állemellenes tevékenység végzésétől, ugyanakkor a „szomszédságban lévő“ pártokkal való jó viszony kialakítását tartja fontosnak.

16. Komárom, 1920. március 22. A Komáromi Lapok c. lap tudósítása három párt területi tiszségviselőinek értekezletéről Komáromban, amelyen az 1920. április 18-ára kiírt képviselő választások előtt egyeztették álláspontjukat. A keresztényszocialista párt támogatását az alakulóban lévő kisgazda párt és a szintén még csak formálódó magyar nemzeti párt is kilátásba helyezte, amennyiben a választásokig nem történik meg a bejegyzésük.

17. Pozsony, 1920. március 28. A Népakarat c. hetilap tudósítása az Országos Keresztényszocialista Párt március 23-án Pozsonyban megtartott első kongresszusáról. Ezen megválasztották a párt országos vezetőségét, valamint országos elnökét, Lelley Jenő nyitrai ügyvéd személyében. Döntést hoztak továbbá arról, hogy a békeszerződés még meg nem történt ratifikálása ellenére részt vesznek a csehszlovákiai parlamenti választásokon, amelyre jóváhagyták a jelöltek listáját.

18. Pozsony, 1920. április 25. A Népakarat c. hetilap a keresztényszocialista állapotot védve reagál az 1920. április 15-én első ízben megjelent Barázda c. hetilap támadásaira. Az új lap a választások előtt hatóságilag elismert Országos Magyar Kisgazda és Földműves Párt hivatalos közlönyeként szerepel és a magyar érdekek elárulásával vádolja a keresztényszocialistákat.

19. Komárom, 19920. június 5. A Komáromi Lapok c. hetilap tudósítása a Magyar Népszövetség elnevezésű szervezet megalakításának Komáromban történt kezdeményezéséről. Az új szervezet pártállásra, vallásra, illetve osztályállásra való tekintet nélkül kívánja képviselni a felvidéki magyarság érdekeit. A szervezők írásban kérték a komáromi zsupán-kormánybiztos hivatalánál a hatósági elismerést.

20. Budapest, 1920. június 9. A Budapesten székelő Felvidéki Liga tisztségviselőinek levele a magyar miniszterelnökhöz a felvidéki keresztényszocialista párt pénzbeli támogatását kérve, hogy sikeresen felvehessék a harcot „a szociáldemokraták és a csehek által fizetett egyéb agitátorok magyarellenes propagandájával“ szemben.

21. Budapest, 1920. június 20. Tuka Bélának, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem tanárának jelentése Teleik Pál magyar külügyminiszter részére a felvidéki magyarbarát szlovák pártok cseh ellenes politikai szervezkedéséről és a szervezkedés kudarcairól. A jelentés Jehlicska Ferenc szlovák politikussal való bécsi találkozáson elhangzott információk alapján készült.

22. Komárom, 1920. július 7. A Komáromi Lapok c. lap terjedelmes tudósítása a Magyar Népszövetség Komáromban Pünkösd napján megtartott alakuló közgyűléséről, ahol a tudósító szerint mintegy háromezer, magyarságát büszkén vállaló, lelkes résztvevő volt jelen a Felvidék magyarlakta városaiból és községeiből. A szervezet elfogadott céljai között a felvidéki magyarság kultúrájának, művelődésének gyarapítása, az anyanyelvi oktatás megtartása és a magyarság perifériára szorításának megakadályozása szerepel. Mindezt politika mentesen, pártok feletti összefogással kívánják végezni, a megalakuló helyi szervezeteik révén. A szervezet elnökévé Kürthy Istvánt, Komárom megye nyugalmazott főispánját választották meg.

23. Budapest, 1920. július 21. Malcomes Béla memoranduma a magyar kormányhoz, amelyben elemzi a Magyarországról irányított és finanszírozott propadanda késedelmeit és hibáit. Főleg azt kifogásolja, hogy nem arra megfelelő emberek végzik ezt a Felvidéken. Konkrét neveket is említ. Megállapítja, hogy Szlovákiában igen nagy a zűrzavar és bizonytalanság, ezért most lenne alkalmas egy katonai akcióval véget vetni a megszállásnak.

24. Nyitra, 1920. október 3. A Nyitramegyei Szemle című hetilap elemző írásban fejti ki, hogy az Országos Keresztényszocialista Párt „felvesz mindenkit nemzeti és osztálykülönbség nélkül… aki a keresztény erkölcsi elveket akarja érvényesíteni a politikai és közgazdasági téren…“ Megállapítja, hogy az utóbbi időben „szlovák testvéreinek“ csatlakoztak a párthoz. Így az országos vezetőségben már három párt, a magyar, a német és a szlovák keresztényszocialisták egyenlő arányban vesznek részt.

25. Pozsony, 1920. október 31. A Népakarat c. hetilap tudósítása az Országos Keresztényszocialista Párt elnöki tanácsának október 24-én Pozsonyban megtartott üléséről, amelynek legfőbb tárgya a párt új programjának megvitatása volt. A testület a programot elfogadta és a legközelebbi pártvezetőségi ülésre beterjeszti.

26. Pozsony, 1920. október 31. A Népakarat c. hetilap tudósítása a Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetsége által szervezett első kurzusról, amelyen három előadás hangzott el. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő a csehszlovák állam parlamenti rendszerét bírálta. Körmendy-Ékes Lajos képviselő pedig a magyarságot ért igazságtalan feldarabolás mondvacsinált okait cáfolta. Gregorovits Lipót jókai plébános a földművelők tarthatatlan helyzetére világított rá mivel azok nem tudnak földhöz jutni. Állításait Szlovákiára vonatkozó számadatokkal támasztotta alá.

27. Pozsony, 1920. október 31. A Népakarat című hetilap tudósítása a csehszlovák katolikus néppárt képviselőjének, Tomanek Flórián katolikus papnak a keresztényszocialista párttal szemben kifejtett ellenséges tevékenységről.

28. Budapest, 1920. november 25. A magyar külügyminisztérium munkatársának, Matuska Péternek a jelentése csehszlovákiai kiküldetéséről. Nevezett részt vett az Union of Democratic Control csehszlovákiai fiókjának alakuló ülésén Karlsbadban (Karlovy Vary) ahol a csehszlovákiai kisebbségi szervezetek több mint háromszáz képviselője volt jelen. Nevezett továbbá beszámol a csehszlovákiai magyar küldöttekkel folytatott megbeszéléseiről, valamint Abauj és Szepes megyék zsupánjával történt találkozójáról, amelyen a zsupán ecsetelte a szlovákok politikai érdekeit.

29. Lőcse-Igló, 1920. december 11. Az Egyesült Szepesi Hírnök – Szepesi Lapok című hírlap tudósítása a szlovenszkói magyar és német pártok képviselőinek ótátrafüredi tanácskozásáról, ahol a kisebbségek panaszait sorolták fel és megbeszélték a közös fellépés lehetőségeit a választások idején. Létrehoztak egy 68 tagból álló bizottságot és elfogadták a 17. pontból álló határozati javaslatot.

1921

30. Pozsony, 1921. január 1–10. A Pozsonyban székelő Országos Keresztényszocialista Központ 1920. évi bevételeinek és kiadásainak tételes kimutatása. Mellékelve továbbá a bevételek és kiadások előirányzata az 1921. évre. Mindkét kimutatáshoz tájékoztató magyarázat tartozik és a párt tisztségviselőinek aláírásával látták el. A kimutatás itt közölt példánya a magyar külügyminisztériumban található, ahová Tuka Béla révén került.

31. Budapest, 192. január 17. A magyar külügyminisztérium egyik illetékes munkatársa szószerinti másolatban, levélben átküldi Kürthy Lajos miniszter részére pozsonyi megbízottjuknak, Tuka Bélának a számjel táviratát, amelyben többek között az ellenzéki magyar és szlovák pártok leendő együttműködéséről ír.

32. Pozsony, 1921. január 20. A Híradó című napilap részletes tudósítása a szlovenszkói ellenzéki pártok képiselőinek január 19-én Pőstyénben megtartott tanácskozásáról, ahol elemezték a magyar és német lakosságot érő sérelmeket. Az értekezleten nem fogadtak el határozatot mivel több küldött hiányzott, köztük a bizottság elnöke Szilassy Béla is, akit Nyitra megye zsupánja az értekezlet idejére kitiltott Nyitra vármegye területéről.

33. Lőcse, 1921. február 19. A Szepesi Híradó – Zipser Bote című hírlap tudósítása a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok második pőstyéni találkozójáról, ahol megválasztották az első ülésen létrehozott Közös Bizottság végrehajtó szerveit és tételesen foglalkoztak az egyes népcsoportok sérelmeivel.

34. Pozsony, 1921. (?) Rendőrségi jelentés Gál István volt megyei jegyző, a fordulat után sajtó tudósító, rimaszombati lakásán tartott rendőrségi házkutatás eredményéről. Az itt talált dokumentumok alapján felderítették az Ellenzéki Sajtóosztály tudósítói hálózatának szerkezetét Kassától Prágáig.

35. Budapest, 1921. március 3. Tuka Béla részletes jelentése a szlovákiai keresztényszocialista mozgalom kezdeteiről és kibontakozásáról 1918–1920 közöztt. A jelentés a magyar külügyminisztérium részére Lukinich Imre közreműködésével jutott el.

36. Budapest, 1921. április 12. Tuka Béla jelentése a szlovákiai politikai helyzetről és a magyar támogatási összegek felhasználásáról, Lukinich Imre által leírva a magyar külügyminisztérium részére. A jelentéshez mellékletként csatolták az Országos Keresztényszocialista Párt 1921. évi első negyedévi működéséről szóló részletes összefoglalót, amelyet a párt tisztségviselői készítettek.

37. Pőstyén, 1921. április 28. Jegyzőkönyv az Országos Keresztényszocialista Párt Elnöki Tanácsának és az ülésre meghívott pártvezetőségi tagoknak a tanácskozásáról, amelyen a magyar, szlovák és a német vezetőségi tagok vettek részt. A tanácskozás témája a szlovákiai autonómia kérdése, valamint az ellenzéki pártok lehetséges együttműködése.

38. Budapest, 1921. július. Rakovszky Iván, a Felvidékről Magyarországra települt politikus tervezete a szovenszkói magyarság gondozására megalakítandó társadalmi szervezet, a Rákóczi Szövetség megalakítására. A tervezet Bethlen István miniszterelnök megbízásából készült.

39. Pozsony, 1921.július 10. A Híradó című napilap terjedelmes tudósítása Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselőnek a szlovenszkói ellenzéki pártok vezérlő bizottsági ülésén Pőstyénben elmondott beszédéről, amely az ellenzéki pártok együttműködésének problémáival foglalkozott.

40. Pozsony, 1921. október 2. A Népakarat c. hetilap tudósítása Masaryk elnök látogatásáról a pozsonyi városházán, ahol a szlovák keresztényszocialista városatyák tiltakozó memorandumot nyújtottak át az elnöknek címezve. Ebben felsorolták a szlovákság panaszait és sérelmeit a prágai kormányzattal szemben.

1922

41. Prága, 1922.január 11. A Prágai Magyar Hírlap alapítói aláírással felhívás jelent meg az induló lap támogatására és az előfizetők toborzására. Az alapítók célja „a szlovenskszkói és ruszinszkói magyarság érdekeinek a világsajtóba bekapcsolódó védőorgánumát megteremteni s a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság kezébe megbízható, független, komoly, higgadt és fővárosi színvonalon álló napilapot adni.“

42. Komárom, 1922. március 14. A Komáromi Lapok c. hetilap tudósítása az ellenzéki magyar és német pártok központi irodájának megnyitásáról Losoncon, valamint az irodának a közigazgatási szervek általi elismeréséről.

43. Pozsony, 1922. július 1. A Föld Népe című kétheti lapban a szerző kifejti az OKP által képviselt álláspontot a földreformmal kapcsolatban. Nem a reform ténye ellen szólnak, hanem a végrehajtás elhibázott voltát bírálják. Elsősorban azt, hogy nem a rászoruló vagyontalan földmunkásoknak juttatnak földeket, hanem olyan telepeseknek akik már vagyonnal rendelkeztek, azt eladták és a feloszlatott nagybirtokból, szülőföldjüktől távol szereznek újabb földbirtokot.

44. Prága, 1922. augusztus 11. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP szlovák osztálya országos választmányának Zsolnán tartott üléséről, amelyen kimondták, hogy az OKP szlovák részlege nem olvad be a Hlinka-féle szlovák néppártba mivel az „sovén politikát folytat“.

1923

45. Prága, 1923. május 6. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az ellenzéki pártok Vezérlő bizottságának üléséről, ahol foglalkoztak a lapot kiadó részvénytársaság ügyeivel, megerősítve egy korábbi elhatározást, „hogy a PMH a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja“ legyen.

46. Komárom, 1923. május 10. A Komáromi Lapok tudósítása a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének május 6-án Munkácson megtartott kongresszusáról, amelyen több mint kétezer küldött vett részt 117 ruszinszkói község magyar szervezeteinek képviseletében. Beszámolók hangzottak el főleg a földművelő népesség helyzetéről. Az elfogadott határozatban Kárpátalja részére autonómia létrehozását követelték. A földreform végrehajtása során pedig az őslakosok földhöz juttatását szorgalmazták.

47. Pozsony, 1923. október 9. A pozsonyi megyei zsupán politikai helyzetjelentése a Szlovákia ügyeivel megbízott teljhatalmú miniszter részére a megyében tapasztalt viszonyokról 1923 szeptember havában. Ismerteti a megyei, járási és községi választások eredményeit és kitér az egyes pártok által kifejtett aktivitás értékelésére is.

48. Pozsony, 1923. november 11. A Népakarat című hetilap tudósítása az OKP második, Pozsonyban megtartott országos kongresszusáról, amely közvetlenül a párt számára sikeres megyei és községi választások után zajlott ünnepélyes keretek között. Megjelent 756 küldött a magyar, német és szlovák részlegek képviseletében. Megválasztották az új vezetőséget. A párt elnökévé újra Lelley Jenőt választották meg.

49. Pozsony, 1923. november 11. A Népakarat című hetilap közli az OKP második kongresszusán elhangzott beszédeket és beszámolókat. Az alábbiakban az országos főtitkár és két kerületi titkár közös beszámolója kerül közlésre.

50. Pozsony, 1923. november 11. A Népakarat című hetilap közli Lelley Jenő pártelnöknek az OKP kongresszusa után tartott vezetőségi ülésen elmondott beszédét.

124

51. Budapest, 1924. május 23. Szinyei Merse István, a Rákóczi Szövetség ügyvezetője a miniszterelnökségi irodához terjeszt elő javaslatot a szövetség megszüntetésére és az általa folytatott tevékenység ésszerű folytatására más keretek között, kisebb költségekkel.

52. Prága, 1924. május 28. Masirevich Szilárd prágai magyar nagykövet jelentése a magyar külügyminiszter részére. Beszámol a keresztényszocialista párton belüli ellentétekről. Szerinte a Lelley Jenő elnök körüli konzervatív csoport és a Petrogallit és Körmendy-Ékest támogató liberálisok között húzódik a törésvonal.

53. Prága, 1925. augusztus 17. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása arról a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok vezetői által kezdeményezett akcióról, amelynek során írásbeli szavazattal kérik ki ezen pártok Közös Bizottsága tagjainak a véleményét egy olyan, öt személyből álló Intéző Bizottság létrehozásáról, amely biztosítaná a pártok egységes működését és az ehhez szükséges fegyelmet. A lap szó szerint közli az ez ügyben kiküldött körlevelet.

54. Pozsony, 1924. augusztus 31. A Népakarat című hetilap tudósítása az OKP vezetőségének rendkívüli üléséről, amelynek tárgya a vezetőség egyes tagjai által kezdeményezett közös Intéző Bizottság felállítása és az arról történő szavazás.

55. Pozsony, 1924. október 3. A pozsonyi Rendőrigazgatóság elnökének jelentése a Pozsony megyei zsupánnak a keresztényszocialista pártban tapasztalt belső viszályokról és szakadásról.

56. Budapest, 1924. október 7. Szent-Ivány József kisgazda párti politikus, országgyűlési képviselő jelentése a magyar ellenzéki pártok belső viszályáról és a külön Intéző Bizottság létrehozásának politikai előkészítéséről. A jelentésben tudósít továbbá a Hlinka párthoz lecsatlakozott Tuka Béla magyar kapcsolatainak a cseh hírszerzés általi felderítéséről.

57. Prága, 1924. október 21. Masirevich Szilárd prágai magyar nagykövet jelentése Kánya Kálmán külügyminiszterhez arról a politikai közdelemről, amellyel a csehszlovák kormány igyekszik a magyar pártok vezetőt maga mellé állítani.

1925

58. Pozsony, január 4. A Népakarat című hehetilap tudósítása a szövetkezett ellenzéki pártok Losoncon székelő központi irodája prágai részlegének létrehozásáról. Célja, hogy segítse a pártok parlamenti munkáját, tartsa a kapcsolatot más ellenzékiekkel, tudósítson a magyarság sérelmeiről, főleg külföld felé, jogsegélyszolgálatot nyújtson és megszervezze a prágai magyar diákságot. A prágai iroda vezetőjévé Flachbarth Ernőt nevezték ki.

59. Komárom, 1925. január 8. A Komáromi Lapok tudosítása a január 6-án Érsekújvárban megkötött pártközi egyezségről, amely az OKP és az Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt vezérkara közt jött létre, egységes politikai fellépést szorgalmazva a magyarság és a kisebbségek érdekében.

60. Pozsony, 1925. március 23. A Pozsonyi Rendőrigazgatóság elnökének bizalmas úton szerzett információk alapján írott jelentése Pozsony megye zsupánja részére a magyar keresztényszocialista párt vezetésében tapasztalható politikai belharcokról. A jelentés írója két irányzatot különböztet meg, a Lelley Jenő által képviselt mérsékeltebb csoportot, valamint a Dr. Jalonczky vezette, a csehszlovák kormánnyal szembeni radikális csoportot.

61. Prága, 1925. április 14. Matuska Péter prágai magyar követségi tanácsos jelentése a magyar külügyminiszter részére egy felvidéki tanácsos jelentése a magyar külügyminiszter részére egy felvidéki magyar nemzeti párt megalakulásáért elindult mozgalomról, valamint a keresztényszocialista pártban kialakult, pártszakadással fenyegető ellentétekről.

62. Pozsony, 1925. május 24. A Népakarat című hetilap tudósítása az OKP vezetőségi üléséről, amelyen Lelley Jenőt pártbeli ellenzéke lemondásra bírta. A párt vezetését a kongresszus összehívásáig egy öt tagból álló bizottságra bízták.

63. Prága, 1925. május 19. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása a Szlovenszkói és Ruszinszkói Ellenzéki Pártok Vezérlőbizottságának Pőstyénben tartott üléséről. Teljes terjedelemben közlik Bittó Dénes elnök beszédét. A tanácskozás tárgya a pártok szoros együttműködése a kisebbségi érdekvédelem terén.

64. Pozsony, 1925. augusztus 30. A Népakarat című hetilap tudósítása az OKP vezetőségi üléséről, ahol Szüllő Gézát megválasztották a párt elnökévé.

65. Pozsony, 1925. október 4. A Népakarat című hetilap tudósítása a szlovenszkói keresztényszocialista párt nyugati híveinek Pozsonyban 1925. szeptember 27-én megtartott nagygyűléséről, majd kongresszussá alakulásáról, amelyen többek között kimondták Lelley Jenő pártelnök májusi lemondatásának érvénytelenségét.

66. Prága, 1925. október 6. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP Kassa megtartott kongresszusáról, ahol Szüllő Géza a párt új elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A tudósítás tartalmazza az elfogadott határozatokat is.

67. Budapest, 1925. október 26. A magyar külügyminiszter bizalmas tájékoztatást küld Masirevich Szilárd prágai magyar követnek, amelyben közli Szent-Ivány Józseffel, a Magyar Nemzeti Párt elnökével és Szüllő Gézával, az OKP elnökével a külügyminisztériumban folytatott egyeztetés tartalmát.

68. Pozsony, 1925. november 22. A Népakarat című hetilap közli a nyugatszlovenszkói keresztényszocialisták vezetőinek visszavonulását bejelentő szózatot, amelyet ennek az OKP-ból szeptember 27-én kivált csoportnak, a november 15-iki választásokon elszenvedett kudarca váltott ki.

1926

69. Prága, 1926. február 12. A Prágai Magyar Hírlap közli Szüllő Gézának, az OKP elnökének a párt végrehajtó bizottsági ülésén elmondott beszédét, amelyben a magyar pártok együttműködését szorgalmazta.

70. Pozsony, 1926. május 8. A pozsonyi Rendőrigazgatóság bizalmas jelentése a zsupáni hivatal részére az OKP és a Magyar Nemzeti Párt vezetőinek tárgyalásairól egy „egységes magyar front kialakításáról“ és a két párt között meglévő ellentétek elsimításának kísérletéről.

71. Prága, 1926. május 8. A Prágai Magyar Hírlap közli a keresztényszocialista párt parlamenti klubjának közleményét, amelyben megindokolják, hogy miért nem támogatják a kormány előterjesztését a fix agrárvámok ügyében.

72. Prága, 1926. május 29. A Prágai Magyar Hírlap beszámolója az OKP ótátrafüredi pártvezezetőségi ülésén megtárgyalt témákról. A vezetőség áttekintette a párt sajtójának kérdéseit, majd egyházpolitikai kérdésekben foglalt állást.

73. Prága, 1926. augusztus 3. A Prágai Magyar Hírlap közli Szüllő Géza terjedelmes nyilatkozatát, amelyet Genfben adott a budapesti Újság című lapnak a magyar-csehszlovák viszonyról és a magyar kisebbség politikájáról.

74. Budapest, 1926. augusztus 8. Prónay György magyar külügyi államtitkár által készített jegyzőkönyv a két felvidéki párt vezetője, Szent-Ivány József és Szüllő Géza között kötött megállapodásról.

75. Pozsony, 1926. november 22. Jegyzőkönyv a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt Kürthy István vezette közös bizottságának Pozsonyban megtartott üléséről, amelyen a két párt politizálásában meglévő különbségeket próbálták közös nevezőre hozni az egységes fellépés érdekében.

1927

76. Prága, 1927. március 19. A Prágai Magyar Hírlap tudósít Szüllő Géza kassai látogatásáról, ahol helyi pártvezetőséggel tárgyalt. Az ülésen elmondott beszédét ismerteti a lap.

77. Prága, 1927. szeptember 21. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása arról, hogy a Magyar Nemzeti Párt és az OKP között megszületett az egyezség a kiírt községi választásokra közös listák felállításáról.

1928

78. Prága, 1928. március 1. Máriássy Zoltánnak, a prágai magyar követség titkárának jelentése a magyar külügyminiszter részére, amelyben beszámol a Magyar Nemzeti Párt és az OKP parlamenti klubjának elmaradt prágai értekezletéről. Ezen az együttműködésről szóló megállapodást kellett volna véglegesíteni.

79. Prága, 1928. március 8. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP Végrehajtó Bizottságának március 6-án Pozsonyban tartott üléséről, amelyen a párt elnöke, Szüllő Géza tartott politikai elemző beszédet. Foglalkozott szinte minden aktuális közéleti, gazdasági és politikai kérdéssel.

80. Budapest (?), 1928 (?). Szüllő Géza keltezetlen, címzett nélküli fogalmazványa, amelyben őszinte vallomást tesz politikai céljairól. Élesen bírálja Szent-Ivány József politikai tevékenységét és a köreihez tartozó bizalmi embereit.

81. Érsekújvár, 1928. november 12. Szüllő Géza levelének másolata, amelyet Máriássy Zoltá magyar követségi titkárnak küldött. Nehezményezi, hogy Budapesten a legmagasabb kormánykörök nem hajlandók őt fogadni és nem kap a tevékenységéhez kellő anyagi támogatást sem. Ezért kilátásba helyezi lemondását és a politikai életből való visszavonulását.

1929

82. Pozsony, 1929. február 4. A Keresztényszocialista Naptár (1930) rövid beszámolója az OKP IV. Országos Kongresszusáról, amelyet Pozsonyban tartottak 339 hivatalos küldött részvételével. Szüllő Géza országos elnök beszédének és a szónokok felszólalásainak ismertetését követően a naptár szó szerint közli a párt programját, amelynek „sarkalatos célkitűzése a Szlovenszkó és Ruszinszkó közjogi autonómiájának kivívása“.

83. München/Budapest, 1929. március 24/27. Velics László müncheni magyar kozul és a magyar külügyminisztérium levélváltása Flachbarth Ernőnek a felvidéki magyar ellenzéki pártok prágai irodaigazgatójának Münchenbe való távozásáról, mert a Tuka-ügygyel összefüggésben őt is kihallgatták és várható volt az őrizetbe vétele is.

84. Budapest (?), 1929. szeptember 21. Szüllő Géza politikai elemzése, amelyben bírálólag szól a magyar kormányköröknek a felvidéki magyar pártokkal szembeni politizálásáról. Ismerteti saját törekvéseit és céljait a keresztényszocialista párt élén.

85. Kormány, 1929. szeptember 28. A Komáromi Lapok tudósítása a keresztényszocialista párt képviselői klubjának üléséről, ahol Szüllő Géza bejelentette, hogy a párt egyik képviselője, Franciscy Lajos szenátor lemondott mandátumáról.

1930

86. Prága/Budapest, 1930. január 28/február 22. Masirevich Szilárd prágai magyar követ és Apor Gábor, a magyar külügyminisztérium politikai osztályvezetőjének levélváltása a két felvidéki magyar párt, az OKP és a Magyar Nemzeti Párt, Budapest által összekovácsolt parlamenti együttműködési megállapodásáról.

87. Prága, 1930. október 28. Részlet a Prágai Magyar Hírlap beszámolójából az OKP, a Magyar Nemzeti Párt és a Zipser Deutsche Partei vezetőségeinek Losoncon megtartott közös értekezletéről, ahol a jövőre vonatkozó együttműködési irányelveket fogadták el. Elhatározták, hogy megkísérlik a Hlinka-féle Szlovák Néppárt bevonását is az együttműködésbe, s ha ez nem sikerül, akkor a három párt megkezdi „az egész őslakosság egységes szervezését a szlovenszkói kulturális és gazdasági önvédelem céljaira“.

1931

88. Pozsony, 1931. október 30. A pozsonyi Rendőrigazgatóság elnökének bizalmas jelentése a Tartományi Hivatal részére az OKP belső viszonyairól és Szüllő Géza várható lemondásáról, akinek lehetséges utódjaként Esterházy János jöhet szóba.

89. Budapest (?), 1931 december. Szüllő Géza címzett nélküli fogalmazványa az OKP nehéz anyagi helyzetéről, amelyet a Budapestről jövő támogatások lecsökkentése idézett elő.

1932

90. Prága, 1932. augusztus 19. A Prágai Magyar Hírlap közli Szüllő Géza levelét, amelyet Aixinger Lászlóhoz, az OKP országos igazgatójához címzett és amelyben közli, hogy egészségi okokból lemond az OKP országos elnöki tisztségéről.

91. Pozsony, 1932. szeptember 7. A pozsonyi Rendőrigazgatóság bizalmas jelentése a Tartományi Hivatal Elnökségének az OKP Végrehajtó Bizottságának és szűkebb pártvezetőségének Zsolnán megtartott üléséről. Elsősorban az új pártelnök megválasztása körüli vitát ismerteti. Tájékoztat arról is kik lehetnek esélyesek az elnöki posztra.

92. Prága, 1932. november 1. Masirevich Szilárd prágai magyar követ kísérőlevéllel küldi Böhm Rudolf szenátor „szlovenszkói helyzetjelentését“ a magyar külügyminisztérium részére.

93. Prága, 1932. december 1. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP Érsekújvárott tartott országos kongresszusáról, amelyen több mint kétezer ember vett részt. Az ünnepi külsőségekkel kísért ülésen elhangzott előadások és üdvözlő beszédek után megválasztották a 155 tagú új pártvezetőséget, amelynek egyik első feladata lesz az új országos elnök megválasztása.

94. Prága, 1932. december 1. A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP új pártvezetőségének első, Ótátrafüreden tartott üléséről, amelyen szavazás nélkül közfelkiáltással, egyhangúlag Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. Előtte Szüllő Géza javaslatára tiszteletbeli pártelnökké választották Franciscy Lajos prépost-kanonokot.

95. Prága, 1932. december 16. A Prágai Magyar Hírlap közli Esterházy Jánosnak az OKP megválasztott új elnökének székfoglaló beszédét, amelyet a pártvezetőségi ülésen mondott el, közvetlen megválasztása után.

1933

96. Prága, 1933. március 31. A Csehszlovák Minisztertanács Elnökségének titkársága által készített rövid összefoglaló egy részletesebb jelentésből. A szlovákiai magyar pártok politikai törekvéseit és céljait foglalja össze. Kitér a Szlovák Néppárthoz fűződő viszonyukra és az autonomista törekvések támogatottságára is.

1934

97. Prága, 1934. július 11. A prágai magyar követség levele a magyar külügyminiszterhez a Prágai Magyar Hírlapra nehezedő cseh kormányzati nyomásról, amelyeket ugyan nem hivatalosan közöltek az illetékesekkel. Személyi változásokat és hangnembeli változást várnak el a laptól.

1935

98. Pozsony, 1935. február 1. A pozsonyi magyar konzulátus továbbítja a magyar külügyminisztériumba Koszti fedőnevű személy jelentését aki többször tárgyalt a Szlovák Néppárt vezetőivel, Tisoval és Sidorral a szlovák autonómia tervezetről.

99. Pozsony, 1935. május 24. A pozsonyi magyar konzul jelentése a magyar külügyminisztérium részére, amelyben beszámol a szlovákiai magyar pártok tárgyalásairól a nemzetgyűlési képviselői helyek elosztását illetően.

100. Kassa, 1935. június 4. A kassai Rendőrigazgatóság jelentése a Tartományi Hivatal részére a magyar ellenzéki pártok belső viszonyairól Kelet-Szlovákiában a nemzetgyűlési választások után.

101. Budapest, 1935. december 13. Szerző feltüntetése nélküli javaslat a magyar külügyminisztérium részére arra vonatkozólag, hogy miként viszonyuljanak a magyar képviselők a prágai nemzetgyűlésben E. Beneš köztársasági elnökké választásához.

102. Prága, 1935. december 17. A magyar nemzetgyűlési képviselők követelései, amelyek a magyar nemzetiségnek biztosítanák „a nemzetközi kisebbségi szerződésekben garantált kulturális és szabad nemzeti fejlődést“. A pontokba foglalt követeléseket E. Beneš elnökhöz juttatták el.

103. Prága, 1935. december 17. Feljegyzés három magyar képviselő E. Beneš külügyminiszter, köztársasági elnökjelöltnél tett látogatásáról.

104. Prága, 1935. december 19. A prágai magyar követ jelentése a magyar külügyminisztérium részére azon bonyodalmakról, amelyek E. Beneš köztársasági elnökké választása körül felmerültek a magyar képviselők között.

105. Budapest, 1935. december. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő által készített feljegyzés E. Beneš elnökké választása körül felmerült bonyodalmakról a magyar képviselők között.

1936

106. Pozsony, 1936. január 14. A pozsonyi magyar konzulátus jelentése a magyar külügyminisztérium részére a két magyar párt egyesülését szorgalmazó felhívást követően. A jelentéshez csatolták Esterházy János által készített két jelentést is ugyanerről.

107. Komárom, 1936. február 1. A Komáromi Lapok tudósítása a nyugat-szlovenszkói katolikus papság Komáromban megtartott értekezletéről, ahol állást foglaltak az OKP-nak az egységes magyar pártba való beolvasztása ellen.

108. Budapest, 1936. március. Esterházy János jelentése a magyar külügyminisztérium részére az OKP pártvezetőségének üléséről, amelyen kimondták a két magyar párt egyesülését.

109. Pozsony, 1936. március 18. A pozsonyi Rendőrigazgatóság bizalmas jelentése a Tartományi Hivatal Elnökségének a magyar pártok egyesülésének körülményeiről.

Függelék

Névmagyarázatok és névmutatók

Magyar-szlovák helységnévjegyzék

Levéltári források

Rövidítések jegyzéke

 

A kötet digitalizált verziója az intézetünk által működtetett Szlovákiai Magyar Adatbank oldalán érhető el / Digitalizovaná forma titulu je dostupná v našej databáze tu: https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/